A hagymáim.

A meg szokott növényeken kívül, szoktam még valamit palántának nevelni, és ez nem más, mint a hagyma. Igazából ez nekem véletlen jött, de később láttam más is csinálja így.

Erre egy balkon ládára emlékeztető edényt használok, egyszerűen feltöltöm földdel és két sorban elosztom a magokat tavasszal, amikkor a hagymát duggatni szoktuk akkor ültetem ki őket. Így sokkal egyszerűbb dughagymát nevelni, mindenkinek marad, terület a növekedéshez nem lesznek szorosan.

Van néhány érdekes hagymám innen-onnan összeszedve, és így a nevüket sem ismerem. Egy korábbi cikkemben már említettem az óriás fokhagymámat. Az egyik hagymám olyan, mint amit a boltban veszünk, kötöző hagymaként, sosem vastagszik meg, de tőről is szaporodik, osztódik. Szétválasztom őket és egyenként ültetem el őket, de mindig virágzik is és rengeteg magot ad, egyébként nagyon jól mutatnak, amikor virágzanak. Ilyenkor télen nem látni teljesen eltűnik.

A másik igen csak érdekes, mivel ő nem igazán virágzik, hanem a virág helyén másik kis hagymák bújnak elő, elégé érdekes és mutatós ő is.

                                        minden estre eléggé érdekesek és nekem látványosak is.

Ezt a hagymát azt tudom, hogy japánban termesztik, és a neve ott Yagura Negi, aminek a jelentése nagyjából zöldhagyma torony.

Van egy olyan, ami állítólag a mogyoró hagyma, kicsi lila hagymák, tőröl szaporodik, eléggé apró marad, maga a hagyma is és a szára is.

A képeket más honnan vettem, de az én növényeimmel meg egyeznek, amikor még nyárvolt nem tudtam hogy írni fogok, és akkor még nem fényképeztem.

Ha esetleg van aki tudja az ő igazi, vagy becenevüket , majd mondja el nekem.

Egy kis érdekesség japánban ilyen a zöld hagyma ültetvény. Nekem sose lesz ilyenem de tetszik.

https://www.youtube.com/watch?v=mTmrC5nlJEw

A hagyma magról való palántázása ebben a videóban is meg nézhető, 4:10-nél:

 https://www.youtube.com/watch?v=7u4G1Cnbdhc

Paradicsom szaporítás!

A paradicsom szaporításának legismertebb módja a magok szedése szelektálva, vagyis amelyik paradicsomot a legszebbek véljük annak a magját meg hagyjuk. Amikor kiszedtem a magokat egy kis szűrőn át szoktam mosni őket, hogy leváljon a magokról az a kis kocsonyás anyag majd meg szárítom őket. Palántanevelésre egy M 10 gyümölcsös ládát használok, az alját és oldalait belülről ki bélelem újság papírral majd, kétharmad részt feltöltöm, földdel, egy simítóval el simítom és egy kicsit le is nyomom a földet, majd színig feltöltöm, elegyengetem és egy 30-as, tojástartóval kijelölöm a magok helyét. Minden kis gödörbe kerül kettő mag, amikor meg erősödnek, vagyis meg jelennek az első igazi levelek akkor kerülnek poharakba, majd ha eljön, az ideje végleges helyükre ki ültetem őket. Viszont azt kevesen tudják, hogy a paradicsomot lehet úgy is szaporítani, mint a Muskátlit. Ősszel még a fagyok előtt ki választunk néhány kisebb kacsot, ezt levágjuk és csak a felső néhány levelet hagyjuk fen, és vízbe tesszük ki gyökereztetni, csak eztán kerül pohárba. Mire tavasz lesz ez a palánta nagyon meg nyúlik, de a mi esetünkben ez nem lesz gond, mivel nem hagyományos módon fogjuk elültetni. Az oszlop mellé csinálunk egy elég nagy gödröt, inkább árok lesz, de ennek az egyik oldala dőlt legyen, mert a palántát nem függőlegesen kel le tenni, hanem félig fektetve, csak a felső néhány levél fog kilátszani. Nagyon óvatosan porhanyós földdel félig feltöltjük és iszapoljuk, majd teljesen fel töltjük a gödrünket. A paradicsom szára is tud gyökeret ereszteni, ez itt a lényeg, mivel így növényünk sokkal több vizet-tápanyagot tud magához venni. Lényegében a palántánk nem egy, hanem két-három palántának meg felelő helyről veszi fel a tápanyagot.

a különbség jól látszik, én nem tudom sajnos megfelelő helyen tartani a palántáim, ezért ilyenek szegénykék, de nem is volt szerencséjük, a lótetű meg ette őket.

A paprikának a magot sosem úgy fogom, hanem veszem, csak az erős paprikákét szoktam felfogni. De a palánta nevelése meg egyezik a paradicsoméval. Egyszer valahol azt olvastam, hogy, ha ősszel ki ásunk gyökerestül egy paprikát és azt egy vödörbe tesszük, akkor az, bent a lakásban tovább él és teremni fog. Ezt mondjuk, nem akarom ki próbálni, de azért kíváncsi lennék, meddig élnének ezek a növények.

https://www.youtube.com/watch?v=P-ePUbD4F9Y

https://www.youtube.com/watch?v=wIFuFY0hvf4

Egy Angol Viktoriánus farm.

Ezt a sorozatot is imádom, lényegében mindegyiket láttam már többször is.

Kár, hogy ilyen nincs a magyar parasztságról is. Lehetne a Rákóczi korszakból, a Török hódoltságból, vagy az Osztrák Magyar Monarchia idejéből. Jó lenne megnézni, hogy régiek mit hogyan csináltak. Amúgy is egy csomótudás velük szál a sírba, mert nincs kinek át adni.

https://www.youtube.com/watch?v=efgmty4xDf8

Egy kis farmos történet.

Imádom ezt a sorozatot, mindig egy kicsit Jimmy helyébe képzeltem magam, és persze irigylem is, nagyon bátor és ki tartó.
https://www.youtube.com/watch?v=P-seEzkBDyk

Paradicsom karrozás.

A paradicsomjaimmal mindig az a gondom, hogy állandóan gondban vagyok a ki karózásukkal. Nincsenek normális karóim, mindig minden féle botot meg egyebet szoktam le verni. De nekem valami komolyabb kellene, mert úgy akarom meg csinálni, hogy ameddig lehet, (a termés időre gondolok), felfelé akarom futtatni, mert így nagyobb termést remélek. Akik nagyban csinálják, üvegházban, fóliában azok így csinálják, ha egy szint letermett lejjebb engedik a töveket. Ehhez pedig elég komoly karó kellene, vagyis inkább oszlop. Én a szőlő termesztés használatosakra gondoltam.

Az az elképzelés, hogy az oszlopon levő kis akasztókat fogom használni a paradicsom, futtatására. A szőlészetekben, ezeket az oszlopokat leássák, de én nem szeretném, mivel mindig fel is kellene szedni, és azt is el akarom kerülni, hogy a fém korrodáljon, kettő meg oldást találtam. Az egyik hogy kettévágom, és ki egészítem más vas anyaggal, mondjuk egy zártszelvénnyel, ezt csavarral rögzíteném, így mindig pótolni tudom, a másik hogy meg hagyom akkorának amekkora, és így egészítem ki a másik, vas anyaggal, ez a pótlás megy a föld alá.

Kb. 40 cm lesz leásva, és a palántákat, majd e mellé teszem le a bevált módon, a pet palackokkal, de már, az eltervezett kiegészített változtatásokkal.

valami ilyesmire gondolok:

                                                De milyen paradicsomokat is termesztek.

                                       (a képeim csak illusztrációk, mert amiket csináltam el vesztek.)

Az első nem is lehetne más mint a koktél. Szinte mindenkinek van, lévén, hogy ki sem lehet irtani. egyik éven az egész komposzt halmon ott virított. imádjuk, főleg a lányom, ha kint vagyunk a kertben nincs olyan, hogy egy egy szemet len e vegyünk róla.

Sárga színű, valamikor úgy kaptam valakitől. nem tudom a nevét. de nagyon hasonlít a romus-ra vagy az amish-ra. én nagyon szeretem. Nagyon leveses és kellemes az íze, beleszoktam keverni a sűrű paradicsom lébe is. Piros, zöld, és mellé ez , igazán szép salátát lehet belőle készíteni.

Az ökörszív, szintén nagyon leveses zamatos, eléggé húsos,és ahhoz képest hogy mekkorák a gyümölcsök, a magok elég kicsik, befőzésre nagyon szeretem használni az élénk színe miatt ha sokat teszek a belőle befőzéskor, akkor a paradicsomlé is eléggé, lila színű lesz.

 
Ez is egy olyan amit úgy kaptam, nagy anyámék régen mindig termesztették, befőzésre és evésre egyaránt, igaz más fajta nem is volt akkoriban nekünk, mivel egy ideig nem kertészkedtünk el tűnt, sokáig kerestem mire valaki adott ilyen magokat. Hatalmas termései vannak igazi befőző fajta, az íze mennyei nagyon szeretem mert hatalmas szeleteket lehet vágni belőle. és azt mondják sütve is nagyon jó egy pirítósra rátéve.

igazából csak evésre tartom őket, de amikor eljön a befőzés ideje ők is mennek az üstbe. állítólag ez a San Marzano, a képek alapján tényleg az, én nem kedvelem az ízét, a zöldeket szeretem el tenni savanyúnak.de vannak akik szerint ez egy kiváló fajta aszalásra, én még sosem próbáltam, de azért hiszek nekik. És ahogy a kép is mutatja bőtermő is. amikor fel téptem, mert már nem kellet alig bírtam el annyira nehéz volt, még mindig tele volt terméssel, nem vicc három tőről egy vödörrel lett, 16 L-es a vödör.

mint említettem, amikor befőzés eljön, akkor mindegyiket leszedem, mert én is úgy gondolom hogy attól lesz jobb a paradicsomlé, vagy a sűrű paradicsom, hogy minél több féle van benne.                       

Főzés: Pincepörkölt.

Még tavalyelőtt nyáron, valahogy szóba jött, hogy bográcsoznunk kellene, jó, de mit? Mert hát mindenki igazából csak valamilyen pörköltet szokott. Én a pince pörkölt mellet döntöttem.

Hát kellet egy bográcsot szerezni valahonnan, mert ami nekem van az kicsi meg elég rossz állapotban van.

                                     A receptje: alig találtam meg.

-1 kg hús, nekem vegyesen fele-fele marha és sertés.

-2-3 fej vörös hagyma

-2-3 gerezd fokhagyma.

-egy, darabka szalonna, vagy zsír. (itt nem írok mennyiséget).

- kB. 1 kg burgonya.

-2-3 paprika.

-2-3 paradicsom.

-2 dl vörös bór.

- só, bors, pirospaprika.

Én mindig azt mondtam, hogy a legjobb, ha szalonnával csináljuk.

A szalonnát, egy picit meg pirítom, és bele teszem az apróra vágott vörös hagymát.

Amikor meg pirul az is (dinsztelődött), bele teszem a húsokat, addig keverem, amíg a hús minden oldala ki nem fehéredik. Kevés vízzel felöntöm, ebben rotyog, egy kicsit mindig csak egy kevés vizet öntök utána. Ízesítem sóval, borssal, fokhagymával, bele teszem a darabokra vágott, paprikát, paradicsomot. Körül belül 2 órát rotyogtatom, amíg a hús meg nem puhul, ekkor beleteszem a kis kockákra vágott burgonyát is, és ekkor öntöm bele a bort is, és csak a végén szórom rá a piros paprikát.

Hát én így szeretem, de mindig ahhoz tartottam magam, hogy a recept csak irányadó, ízlés szerint el lehet tőle térni. Úgy hogy mindenki variálhatja a maga ízlése szerint.

Az egészben az volt a jó, hogy majd nem minden hozzá való saját volt. Főzés előtte ki mentem a kertbe és összeszedtem, ami kell hozzá.

HUN vagy külföldi? Nagy bevásárlás.

Nem rég a barátnőmmel, bevásárolni voltunk. És azt tapasztaltam, hogy sokan, ahogy ő is, meg sem nézik, mit vesznek, csak az ár a fontos. Elvett egy tejet, mert az le van árazva, de hogy mit is vett azt nem nézte meg, én ezeket a tejeket, csak MEHEMED tejnek hívom, mert ezek sem láttak tehenet. Rengeteg külföldi élelmet veszünk, magyart keveset, de nincs is belőle sok, mert nem veszi senki, mivel az drágább. Én tudom, hogy vannak, akik kis pénzből élnek és nekik, fontos hogy olcsón tudjanak vásárolni. Mondtam a barátnőmnek, mi meg engedhessük magunknak, hogy válogassunk, akkor ne rossz minőségűt vegye. Ami igazán minőségi, az drága is, azt még én sem igazán tudom meg fizetni, de e helyett meg fogom termelni, mivel ezzel is spórolok, és amit nem tudok előteremteni, azt az üzletekben, fogom keresni, és ha van, magyar azt veszem meg. Én nem igazán szoktam aktívan részt venni a bevásárlásban, meg állok, valahol aztán várok, nézelődök, amíg a Betti mindent összeszed, én nem venném meg azt, amit ő igen, és ahogy így nézelődök, látom mások kosarait, miket vesznek. Ezek a bevásárlások meg határozzák a magyar gazdaság jövőjét. Az üzletek (gondolom) valamilyen rendszeren át látják, hogy mit veszünk, és ha az látják, hogy az embereknek nem a külföldi olcsó akármi kell, akkor nem fognak azokból rendelni.

De Magyar termék kevés van, mert a külföldi olcsók ki szorították. Én fejér megyében-Zichyújfaluban lakom, innen nem mesze van egy sertés telep, ami már rég bezárt, nem mesze van Cikola alsó és felső, ott egy tehenészet zárt be, onnan egy kicsivel arrébb egy sertés telep zárt be. Cikolán volt vágóhíd is. Közelünkben van seregélyes ott is sertés telep zárt be, Segélyestől nem mesze van Elza major ott állítólag már kevesebb tehenet fejnek, de még működik, a hozzájuk tartozó János Majort is rég bezárták, itt nevelték az üszőket. És ez csak az én néhány kiló méteres körzetemben van. De nem is megyek annyira messze, itt a falumban, volt egy takarmánygyár, de csak volt, mert már csak az alapja van meg, bezárták, mert nem volt minek tápokat gyártani, pedig szép idejében még vonattal is vitték a tápot, három műszakban három soron csináltuk a takarmányt, és közben készült az ömlesztett is kamionokra. 

hát így bontották el ezt a hat emeletes épületet.

Amikor még gyerek voltam, mesélték az öregek, amikor hízó leadásvolt a faluban, a pótkocsis IFA hármat fordult mire elvitte az összes leadásra szánt hízót, ma már az IFA-t sem lehetne megrakni annyi, sincs a faluban. De nem csak a sertés tűnt el a falvakból, hanem a tyúkok is, azok is csak egy-egy háznál vannak. Nekünk itt az állomáson volt egy rakodó, amin lehetett sertést és marhát vagonra rakni, de volt seregélyesen is. Ma már mind ezek feleslegessé váltak, de hát miért? Nem esznek az emberek? Vagy talán már mindenki önállóvá vált? Amikor azt kérdezik az emberek, hogy lehet az, hogy, valamelyik külföldi gazdának jól megy és meg éri valamivel foglalkoznia. A válasz az övét meg vesszük a magyart nem, amikor elveszünk egy idegen tejet a polcról, egy hun gazda feleslegesen termelt. De fogjuk fel másképp, minden vásárlás egy szavazás, idegen vagy HUN, kire szavazunk. Nem kell mindenből a magyart keresni, de elég sok magyar cég zárt már be, Ercsi cukorgyár, a konkurens cég meg vette aztán bezárta, (állítólag) Székesfehérváron, a Cerbona, aztán ott van a Gyermelyi is. és ezek csak a cégek és régi tsz-ek, és még hány gazda van aki fel hagyott az állattartással és kertészkedéssel. Csak a borainkat és pálinkáinkat nem vették még el. De pl. ismeritek a bacon szalonna történetét? annak az igazi neve Bakony, az ott nevelt és tartott sertéseknek volt jellegzetes szalonnája, most mű ragasztott szalonnát lehet kapni a boltban. Nekem az egyik munkatársam mindig azt mondja nekünk, falusiaknak jó, mert nem kell műanyagot ennünk, én mindig azt mondom, neked sem kell, vannak őstermelői piacok, vásárolj ott. Támogasd a magyar gazdákat, mert az állam és az EU úgysem teszi, egy gazdának, a legnagyobb elismerés nem az állami támogatás, hanem az, amikor valaki tőle veszi a terméket és mindig visszamegy, ha elfogy valami. Manapság mindenhol, lehet hallani, hogy a vásárlók keresik a minőséget, az úgy nevezett biót, illetve a termelői piacokon is egyre több a vásárló. Persze tudom, hogy nem mindent lehet onnan beszerezni. mi a húst egy olyan boltban vesszük, aminek a tulajdonosa sertéseket tart, vagyis a sajátját adja el. Neki fontos, hogy a vevő ne csalódjon, a nagy áruházak esetében szinte mindig hallani, hogy valami gond volt, a húsokkal, ő neki ez nem gond, bele van kalkulálva az árakba. A kis termelő, ezt nem engedheti meg magának, mert komoly bevételektől esik el.

Azt hiszem egy kicsit elragadtattam magam, mert csak néhány sort akartam írni és lám milyen hosszú lett. Csak azt akartam, mondani, hogy tartsunk össze mi magyarok, és ha lehet, kevesebb külföldi terméket vásároljunk. Ha lehet választani és az ár különbség nem nagy és az a fránya pénztárca is engedi, akkor a MAGYART válasszuk.

Ez is a nagy áruházakról szól.

tólikapa (vagy mi)

Ép tólikapákat kerestem a neten és ezeket találtam. Hát ezek annyira tetszenek, muszáj csinálnom egyet kettőt. de kár, hogy kidobtam, már rég a rosszakat. Már be is indult a szürke állomány, hogy én mit tudnék ezekkel kezdeni. Nekem az teszik bennük,hogy a nyereg és a kormány helyére tehetek valamit, előre egy kapát gyomlálni, hátra a kormány helyére, gereblyét hogy húzza össze. de mint a képeken is látni van lehetőség.

nagyon tutik.

www.youtube.com/watch?v=KY_lVBqTWrc

egy ilyennek is tudnám hasznát venni, meg próbálóm el készíteni.

Állattartás(som) régen

Nem mindenre emlékszem vissza, hogy hogyan volt, van amit ki is hagyok, és van amit időben nem tudok be határolni. Most 36 éves vagyok, állattartást, még gyerekkoromban elkezdtem, kisiskolás voltam, amikor a húsvéti pénzemből meg vettem az első két anyanyulamat egy fiú nyuszit pedig kaptam. Elég szépen gyarapodtak, voltak velük elég szép sikereim. De később ezzel felhagytam, már más állatok érdekeltek. Amikor elhelyezkedtem és már volt saját fizetésem, meg vettem kettő kecskét, egy anyát és gidáját. Ezeket felszaporítottam, lett három fejős és egy bak,  tavasszal pedig a gidák, nagyon szerettem őket, a jelenlegi tervek közt van az is hogy újra veszek kecskéket. De mindig mást és mást akartam, hoztam bárányokat cumiztatni, ezeket mikor felneveltem elcseréltem egy szamár kancára, de mivel a barátomnak is volt egy szamara, mindig össze fogtuk őket és így mentünk a dolgunk után, szinte nincs is olyan, amit meg ne csináltam volna velük. Persze mellette voltak mindenféle baromfi is, de leginkább tyúkok és néma kacsák és persze malacok, sertések mindig is voltak télre vágni. A néma kacsákkal egyszer nagyon meg jártam el ült az egyik tojó, volt alatta tojás bőven, de ő soha nem szállt le róluk oda is piszkított, ezek a tojások mind tönkre mentek. A másik meg egyszerűen ott hagyta a fészkét nem törődött a tojásokkal azokat nem tudtam hova tenni, a harmadik meg valamiért mindig ki lökött egy két tojást a fészekből. Mindig volt valami baj, gond, ahogy egy ilyen kis gazdaságban lenni szokott, de mindig akadt valami, amit eladtam vagy elcseréltem, adtam el vagy cseréltem kecsketejet, tojást, kacsákat, gidákat, meg persze nyulakat, mert ezekre visszatértem. Egyszer valaki, aki most már az én asszonykám (ő is szokott kecsketejet venni tőlem, de nem így jöttünk össze) meg kérdezte, hogy szeretnék e még valamilyen állatott tartani, mondtam neki igen, ló és marha az még nem volt. Valamikor később vettem egy magyar tarka üszőt, amit tartottam egy darabig aztán elcseréltem a szamárral együtt egy 122cm mar magas póni csődörre, ő lett nekem az első szikra.(mert, hogy így hívtuk). Mindenkiről vannak képeim, de ezek még igazi régi képek, amiket úgy kell filmről előhívatni és mivel nincs, szkennerem nem tudom feltenni őket. Na, szikra volt az igazi, munkaeszköz vele tanultam meg hogyan mit kell csinálni egy lóval, szereztem neki egy nagyon jó kocsit, hihetetlen volt, hogy miket meg nem tudott csinálni. Később ide került ricsi egy hasonló méretű másik póni. Ezekkel már tudtam szántani is, na, nem úgy, mint a nagyokkal, mert azért meg meg álltunk pihenni, de meg csinálták. De aztán ezek mind lassacskán eltűntek, üres lett az istálló, később vettem malacokat,(nem is tudom, mennyit 7-8 db-volt azt hiszem) mert tudtam olcsón szerezni, etetni valót, melléjük később hoztam még 4 bika borjút is, (Holstein bikáim régebben is voltak, többször de nem tudom őket időben behatárolni). Ezeket szépen fel is hizlaltam, és persze amikor eljött az idejük el lettek adva. Sokáig törtem a fejem mit kellene csinálnom, mert mindenbe bele kóstoltam már, van minden állattal kapcsolatban valamennyicske tapasztalatom. Az anyadisznók mellet döntöttem, kiszámoltam mennyi pénz kel nagyjából ahhoz, hogy meg vegyem a három anyát és az etetni valót, ami addig kell, amíg meg nem ellenek és nem lesznek ott a malacok. Ki számoltam és ezt a pénzt felvettem hitelre. Meg vettem és el is hoztam ide mindent, szép nagy hízókat vettem, amik pont anyának valók, etettem őket, ahogy kell, de az egyik állandóan rít, el sem tudtuk képzelni ennek mi baja lehet. Olyan volt, mint amikor éhesek, de ez evett rendesen, de mivel ő ilyen volt levágtuk, maradt kettő, az egyik sosem búgott, másik igen, de nem lett hasas, sehogy sem. Mivel az inszeminátor és más is tanácsolta le lett vágva a másik kettő is. Nagyon csalódott voltam, de tudtam, hogy aki jószágot tart annak ezekkel a gondokkal számolnia kell, mert ez mindegyik állatnál előfordulhat. Hát egy kicsit bánkódtam és újra el kezdtem, de most csak kettőt vettem, minden jól alakult az egyik mindjárt elsőre meg termékenyült a másiknak adtunk egy kis időt ne egyszerre elljenek meg, ő nála is jó lett az első termékenyítés. Amikor eljött az idő az első koca meg ellet tíz szép kis malacot, volt is öröm. De a másik nem ellet meg, amikor az elsőtől elvettem a malacokat az visszabúgott és az áll-vemhes is, de őt selejteztem és mivel december volt fel lett füstölve. De még mindig volt tíz malacom meg az anyjuk, de a malacok nem kellettek senkinek, pedig a terv az volt, hogy eladom őket, mert azok árából lesz véve új takarmány, de nem vitték őket. Próbálkoztam mindennel még fél áron is adtam volna, de mindenhol volt malac, nagy szívfájdalommal, de levágtam a 30kg-os malacokat. Nem sokkal később meg megvette valaki a kocát is. Annak az árából lett pénz ugyan, de már nem volt minek etetni valót venni. Hát meg vettem második szikrát, ha az első jó volt, akkor ez maga volt a tökély, nagyon okos értelmes ló volt. Pl. azt meg tanulta, hogy amikor ki engedtem, mert mentünk valahová, meg állt az ajtóban rá adtam a szerszámot és oda ment a kocsihoz, de ezt visszafelé is meg csinálta. Lehet azt mondani nem nagy szám, de azt tudni kell, hogy a telkünk egyik oldalán nincs kerítés, úgyhogy könnyen le is léphetet volna.. Dolgozni vele is nagyon lehetett, tavasszal vettem meg vettem mellé egy kocsit, és már mentünk is minden felé. Én mindig szerettem velük csak úgy menni céltalan, de idény céllal is használtam, kukoricaböngészés, vagy a bodzaszedés, na és persze a szénaszedés, amit mindig levágnak, de ott hagyják, utak árkok mentén. az utolsó ami volt az istállómban az 30 bér tartásos birka volt.De mivel az istálló öregebb még nálam is és nagyon rossz állapotban van, mivel a javítás elég költséges és felesleges, az újra építés pedig még várat magára, ma már nem tartok semmit, de a terveim szerint ez 2017-től meg változik, és újra lesz minden és akkor már friss élményekről tudok beszámolni.

2016 január

Én a januári, hónapban nem igazán szoktam tevékenykedni a kertben. Bár a gazda naptárak írnak erre a hónapra, teendőket. Nekem a kerti tevékenységem abban merült ki, hogy mivel esett a hó, lekotortam a mahóniáról, mert nagyon lefelé hajlottak az ágai. De maradt a tervezés is, egy két bögreforró tea mellet, megnéztem a kedvenc vetőmag kereskedésem készletét is, egy kicsit lehangoló volt, mert elég sok vetőmaghoz hozzá írták, hogy nincs készleten. Idén rengeteg magot fogok rendelni, minden fajtát ki akarok próbálni. Meg néztem a tavalyról meg maradt magokat is, ezekből a paprikát és a paradicsomot elő is vettem, ezekből tavaly többet rendeltem, hogy mostanra legyen, idén a jövő évi magokat rendelem meg, át néztem az ültető poharakat is. Nekem még sajnos nincs üvegházam, mert most akkor vethettem volna benne retket, salátát. De tervezem a meg építését, kb. (3,5mx12m) lesz és fűthetőre szeretném csinálni. És persze segítene abban is, hogy hol neveljem a palántáimat, mert abból is rengeteg lesz, és a tavalyi meg oldás idén nem lehetséges.

házi vegeta (én csak így nevezem)

Történt egyszer, hogy valahogy eszembe jutott valami, amit nagyanyám szokott eltenni.

Nem tudtam mi a neve, és hogy egyáltalán mi is van benne csak azt tudtam, hogy zöldségekhez van köze. A már meg szokott közösségi oldalon nagyjából körül írtam, és vártam ki mit mond rá, és nem hittem a szememnek mikor meg láttam a képet róla az egyik ismerősöm is ismerte és meg osztotta nekem. Nagyon örültem pont ez volt az, esküszöm még az illatát is éreztem, és amikor elkészítettem pont ugyan azt éreztem. Én imádom, mindig teszek az ételekbe főleg a levesekbe. Az úgy nevezett selejteket használom fel ehhez, a kisebb méretűeket, vagy amik egy kicsit sérültek. Erre pont jók, tartósítószert, semmit nem tartalmaz, mert a só, ami belekerül pont elég ehhez.

                                          Hozzávalók az ételízesítőhöz:

-1,3 kg sárgarépa.

-70 dkg petrezselyem.

-70 dkg karalábé.

-40 dkg zeller.

-5db paprika (vegyesen a legjobb)

-3 nagy fej hagyma.

- 7-8 gerezd fokhagyma.

- 30 dkg káposzta.

-2 csokor petrezselyem zöld. (nekem van Lestyán én azt is tettem bele).

- konyha só.

                                                   Az ételízesítő elkészítése:

A zöldségeket meg tisztítjuk, szükség szerint majd darabokra vágjuk. Aki akarja vagy tudja az turmix géppel is ledarálhatja, én húsdarálóval csináltam. Majd az őrleményt mérjük meg és annak az arányában (5:1) tegyünk hozzá sót. Ezt mind öntsük egy nagy edénybe és ott keverjük, dolgozzuk össze. A recepttel ellentétben én nem tettem bele annyi sót, mint amit ír, én kóstolgattam keverés közben. Én nagyban eltértem a recepttől és volt, amit bele tettem és persze volt, amit inkább ki hagytam. És ezt ajánlom is mindenki a maga ízlésének meg felelően készítse el.

2016,január újév új kezdet. gondolatok

A mai nappal, egy újévet kezdtünk.

Mondják, hogy ilyenkor vannak, akik mérleget készítenek az előző évről. Mit terveztek és abból mi sikerült, mérleget vetnek a kudarcaikról és sikereikről. Illetve terveket készítenek a következő évre, és itt nem a fogadalmakra gondolok, amiket, mint tudjuk nem is tartunk be. Én is most reggel leültem és egy kávé mellet elgondolkodtam az én dolgaimon, mi volt tavaly és mit tervezek a jövőt nézve.

                                                          Lássuk.

Sikerek voltak a kertben, mindenből szedtem és raktam is el, sőt még osztogattam is, ez nekem mindig jó érzés, kudarc csak az volt, hogy a fagyasztó elromlott és mindent ki kellet dobni. A kertben keletkezet selejtes növényekből terméket állítottam elő ez is siker volt, a plusz az volt, hogy még kértek is belőle Hát tervek terén nekem nem sok mindent kell erre a mérlegre feltennem, mivel nem is igazán terveztem, mert tudtam, hogy felesleges. De az ember mindig tervez, mert mindig előre néz a jövőre. De lássuk mik is az én terveim. Én, is mint az ország többsége fent vagyok a negatív adósok listáján. Így vagyis ez miatt nem tudok beruházni, pedig azt kell (kerti gépek, fóliasátor, üvegház egyebek). És ezért igazából csak 2017-re tervezhetek, de a 2016-os évet arra használom, hogy kertészkedés terén még több tapasztalatot szerezzek, szinte minden növényből fogok vetni, ültetni. Azt szeretném tudni, hogy nekem az itteni körülmények közt mit lehet sikeresen termeszteni. 2017-ben már nagyban akarom csinálni a kertészkedést, és később az állattartást is újra elkezdem. (apropó állattartás erről még nem is tettem említést, hogy régebben ezzel is komolyan foglalkoztam, de majd egy másik cikkben erről is fogok írni). Mint régebben már említettem valamilyen szinten szeretnék önálló lenni, és a kiadásaimat, ami ehhez kell, ebből akarom fedezni, vagyis többletet is szeretnék termelni. Ezt a gondolatot tovább és tovább gondolva egy terv kezdett bennem kirajzolódni, és már egy kisebb vállalkozásban kezdtem gondolkodni, ellátom magam élelemmel és eladásra is termelek, de ha csak magam ellátására gondolok hamar kiderült, hogy ehhez kevés földdel rendelkezem, nem hogy még ezen csináljak többletet.  Még bele sem kezdtem és már gondok vannak, vagyis hely hiányom van, földet kell szereznem. Venni kell, de miből? Senki nem ad hitelt nekem, ezért is kell 2017-ig várnom. Nem rég kíváncsiságból meg néztem miket vehetnék meg, milyen a kínálat, lehangolódtam nagyon, szinte semmi, nincs amit én meg tudnék venni. Találtam egy olyan ingatlant, amin pl. 1000 nm-es üvegház áll, álmaim ne továbblya lenne, de iszonyú, hogy mennyit kérnek érte. Van egy lista persze, hogy mit kellene megvennem, de az is nagyon kusza lett, pl. venni kell kerti gépet, de minek, nincs is mit meg művelni vele, kertet-földet venni, de minek? Nincs mivel meg művelni. Természetesen az eszközök lesznek először meg véve, mert azokat nem kell gondozni és őket apránként darabonként is meg lehet venni. És ha az időm engedi és látom, hogy van, akit ez érdekel is, folyamatosan fogom írni a fejleményeket, hátha lesz, aki elindul ezen az úton vagy tudja hasznosítani a terveim módszereim.