Kis traktor! Avagy az én póni traktorom

A napokban csináltam még néhány parcellát, amit szalmával akartam takarni, de csak a szalma volt meg hozzá. Az aljára kellene egy kevés ló vagy marha trágya, itt mellettem a gazdának van sertés, de az nekem nem jó. Az említett gazdának van, egy hatalmas trágya kazla onnan lehetne behozni, de nekem, nincs mivel, így aztán másokat kel meg kérnem, de azok nem mindig érnek rá valamilyen oknál fogva. Ilyen esetekben, amikor valamit szállítanom kellene, vagy amikor a traktorosoknak kell könyörögnöm, jöjjenek szántani, vagy kombinátorozni, így vagy úgy de néha csak azért nem haladok, a munkámmal várnom kell, mindig eszembe jut, hogy nekem is kellene egy kis traktor. Nos, most a napokban eldőlt veszek egy ilyen kisgépet, csak még az nem dőlt el mit vegyek. Eléggé rossz a derekam és ezért a ló ki lett zárva, maradt a négykerekű, de itt nagy a választék típusban is, és árban is, meg persze ló erőben, de persze a házi készítésűek kilőve. De most nem ez lesz a döntő, hanem az ár, amit elkérnek ezekért, mivel még nem dolgoztam ilyennel, és nem is szereltem, a megfizethetőbbet fogom választani. Lovak esetében is a kisebbekkel, vagyis pónikkal dolgoztam, most a traktorokkal is ez a helyzet, póni traktorom lesz. Ha tehetném (anyagilag) Magyart vennék, de mivel nem értek nagyon ezekhez a jobbak közül az olcsóbbat fogom választani, majd később lecserélem Rábára, az olcsóra kell most mennem, mert munkaeszközöm sincs és kölcsön kéregetni sem akarok.

Ha összejön, akkor valószínű ez lesz a japánok közül.

De igazából ezek tetszenek, láttam persze hogy ezek a Zetorok olcsóbbak de sajnálnám elrontani őket, a japán gépekből több van.

De ezek még csak tervek majd jövőre kiderül mit sikerül meg vennem, hiszen lehet hogy a kiszemelt gépet éppen az orom előtt viszik el és akkor majd valami mást kell néznem de ha meglesz meg írom.

2016 Ősz.

Hát eljött az ősz, a kert ismét csupasz kivétel talán csak a parcellák törik meg a csupaszságot, de most még azok is üresek. Hogy mik is történtek az utolsó írásom óta? Hát leszedtem a kukoricánkat, de nem sok öröm volt benne, a termés sok lett ugyan, de nem volt szép mivel a poloskák tönkre tették.

Mivel nagyon penészes volt szinte az összes, nem adtam a tyúkoknak, inkább a vörös kakas kapta meg.(A kandallóban eltüzeltem). A kukoricaszárat pedig Péter barátom viszi majd el a csacsinak.

Nos, a sütőtök az nagyon szép lett mind mennyiségben mind minőségben, a szép nagyobbakból fogtam magamnak vetőmagot. Jövőre is szeretnénk a Bettivel ebből vetni, és kettőt már meg is ettünk belőle.

Az első szalmatakarásos paradicsom ágyásomat ki tisztítottam és újra trágyáztam, ahogy elnézem a rengeteg lehullott paradicsomból jövőre rengeteg palánta fog nőni.

Ennek a paradicsomnak meg mértem a gyökérzetét, eléggé szét ágazó és hosszú is, csak így tudtam lefényképezni hogy látszanak a számok.

A paradicsomból már nekem nem kellett így a szóltam a szomszédomnak hogy szedjen, magának amennyi csak kell, szedett is kétszer vitt, két-két nagy vödörrel. A paprikák parcelláit is ki tisztítottam és újra trágyáztam, illetve ki alakítottam még két parcellát, a régebbieket is ki igazítottam hosszra és szélességre is. A már készen lévő parcellák kaptak nagyon vékony rétegben csirke almot a nitrogén utánpótlás miatt, lehet, hogy erre nincs is szükség, de szerintem ártani nem árt. Az új ki jelölésű parcellákat egyelőre szállító jármű nélkül már nem tudom meg trágyázni, de azokat, amiket sikerült, azokat meg az eső miatt nem tudom most még szalmával takarni, de nem rohanok, ez a kis munka azért még várhat.

(Ilyenkor, amikor azért akadok el munkámmal, mert nincs szállító eszköz vagy olyan, ami nekem időben szántana vagy egyéb földmunkát elvégezni, amikor nekem jó, eszembe jut, hogy venni kellene egy kis traktort. Hát el lett döntve venni fogok egy kis traktort.)

A nemrég telepített epresem szépen alakul látni, hogy sok eper meg eredt, persze van néhány, akinek nem sikerült, de nem gond, hiszen azok, akik meg maradtak adják majd az új telepítéshez való palántákat. 

A szedret mégsem ültetem az eper közé, ki alakítok egy utat a kert szélén és oda lesz az út mellé ültetve az szeder. Az epressel és a többi szalma parcellával időközben más lett a tervem, de erről bővebben majd egy másik cikkben.

Amikor kint voltam a kertben észre vettem a rebarbara levelein napozó vándor poloskákat, gondolta bosszút állok egy két növényemen el követett kártételén. Úgy hogy fogtam a csótány irtómat és lefújtam őket, ez a szer nagyon hatásos ellenük mert hamar meg öli őket.

Hogy ezzel a szederrel mi lesz nem tudom, egész tavasszal nem hajtott ki. Most nyár végén kezdett el ki rügyezni olyan mintha meg fagyott volna, majd jövő tavasszal kiderül mi legyen vele.

Ha kész leszek a parcellákkal, jöhet a tél, kész lesz minden, már csak a tervezés marad hátra, milyen magokat vegyek és miből mennyit.

Szalmatakarás ahogy mások csinálják!

Az internetről szedtem ezeket a képeket, meg lestem mások hogyan csinálják, hátha látok valami érdekeset amit én is tudnék hasznosítani. Biztosra veszem  hogy mindenki aki érdeklődi az ilyen kertészkedés iránt találni fog valami érdekeset amit kifog próbálni, úgy ahogy én is.

Az első szárnyasaink.

Épp az egyik nap gondolkodtam dolgokon, mostanában nagyon rendetlenkedik a hátam és a lábam, ezért úgy döntöttem nem veszek lovat, hanem inkább traktort. És pont tegnap az egyik ismerősöm eljött meg kérdezni meg vannak e még a lovas cuccaim, mert neki kellene. Mivel meg volt még, neki is adtam, és volt itt egy használaton kívüli kordé azt is elkérte, de mivel nem akartam ezekért pénzt kérni hát elcseréltük, adott érte csirkéket.

Úgyhogy ki kellet találnom hova is tegyem őket nem igazán voltam erre most berendezkedve, így aztán rögtönöznöm kellett. A barátnőmék régi galambháza üresen állt, ezt rendeztem be nekik.

Először ülőkéket készítettem el majd, a tojó ládát, bár nem hiszem, hogy tojnának is majd, mert ezek brojler csirkék. Még szerencse hogy, múltkor amikor össze lett vágva az rengeteg fa hulladék és használt bútor félre tettem néhány jobb darabot.

Még régebben csináltam ezt az etetőt és itatót a galamboknak, nem egy nagy valami de jól beváltak még ha én is találtam ki őket.

Az ön etetőt az egyik ismerősömnek is meg csináltuk ő nyulaknak tette be és be vált. Ha legközelebb is csinálok ilyet az már sokkal jobb lesz.

Persze a lányom nagyon örült nekik, mindjárt elkezdte őket etetgetni fűvel mindent ő akart nekik adni, és persze egy kis babusgatás is belefért.

Rá nézésre kettő kakas és három tyúk, ha meg érik akkor az egyik kakas karácsonyi fogás lesz, de épp az imént említette valaki hogy, mivel ezek brojlerek és nagyok nem sokára elfognak pusztulni, ezt mondjuk nem értem, de majd kiderül.