Az első szárnyasaink.

Épp az egyik nap gondolkodtam dolgokon, mostanában nagyon rendetlenkedik a hátam és a lábam, ezért úgy döntöttem nem veszek lovat, hanem inkább traktort. És pont tegnap az egyik ismerősöm eljött meg kérdezni meg vannak e még a lovas cuccaim, mert neki kellene. Mivel meg volt még, neki is adtam, és volt itt egy használaton kívüli kordé azt is elkérte, de mivel nem akartam ezekért pénzt kérni hát elcseréltük, adott érte csirkéket.

Úgyhogy ki kellet találnom hova is tegyem őket nem igazán voltam erre most berendezkedve, így aztán rögtönöznöm kellett. A barátnőmék régi galambháza üresen állt, ezt rendeztem be nekik.

Először ülőkéket készítettem el majd, a tojó ládát, bár nem hiszem, hogy tojnának is majd, mert ezek brojler csirkék. Még szerencse hogy, múltkor amikor össze lett vágva az rengeteg fa hulladék és használt bútor félre tettem néhány jobb darabot.

Még régebben csináltam ezt az etetőt és itatót a galamboknak, nem egy nagy valami de jól beváltak még ha én is találtam ki őket.

Az ön etetőt az egyik ismerősömnek is meg csináltuk ő nyulaknak tette be és be vált. Ha legközelebb is csinálok ilyet az már sokkal jobb lesz.

Persze a lányom nagyon örült nekik, mindjárt elkezdte őket etetgetni fűvel mindent ő akart nekik adni, és persze egy kis babusgatás is belefért.

Rá nézésre kettő kakas és három tyúk, ha meg érik akkor az egyik kakas karácsonyi fogás lesz, de épp az imént említette valaki hogy, mivel ezek brojlerek és nagyok nem sokára elfognak pusztulni, ezt mondjuk nem értem, de majd kiderül.