Mint minden haszon állatnak, így a kecskéknek is szükségük van abrak takarmányra.
Ahogy más állatoknál, mint a sertés vagy a szarvasmarhánál a kecskéknél is vannak élet ciklusok időszakok, ezt más és más takarmányozással kell kielégíteni.
Mint említettem korábban is tartottam kecskéket, de minden korosztályt, bakot jerkét gidát egyben tartottam, és így a külön abrakolást nem tudtam megoldani. a mostani állományomnál sem lesz ez másként.
Csak a fejősök kaptak mindig egy kis pluszt, amikor fejtem őket eléjük tettem az abrakot, és amíg fejtem őket addig ették.
Takarmányozás illetve a takarmányozás költségének csökkentése szempontjából, legjobb az lenne ha legeltethetném őket, de ez egyáltalán nem meg oldható.
Hosszú ideig órákig nem tudnám legeltetni őket, három műszakba járok időhöz lenne az egész tevékenység kötve. Hely lenne bőven ahol ellegelhetnének, de csak ki kötve őrizetlenül, és messzebb tőlem, így nehezen tudnám őket szemmel tartani.
Így nekem marad a munka igényesebb költségesebb megoldás, széna etetése és nekem kell a lekaszált zöldet ide hordani.
De ezt is szeretném kicsit könnyebbé tenni, vagyis mivel három kert lett az enyém amit tudok használni arra gondoltam, hogy egy részt ezekbe lucernát teszek téli takarmánynak. Kettőben is maradt ki hely üresen itt nálunk szudáni füvet fogok vetni és ezt fogom kaszálni nekik, a másikba takarmány répát fogok tenni szintén télre.
Régebben amikor volt lovam nem okozott nagy gondot a téli takarmány össze szedése, mindig tudtam hozni kaszált zöldet vagy szénát.
Most hogy megint van fedett széna tárolóm megint azt teszem amit régen, kaszált zöldből mindig többet hoztam mint amit meg is ettek az állatok, a maradékot mindig ki terítettem száradni, és ami meg már meg száradt ment a szénásba. De ha a kertben felszedtük a borsót vagy babot azt is be szórtam, hogy száradjon a széna tetején, erre mindig került újabb réteg. Olyan volt mint egy komposzt halom, csak ez teljesen száraz maradt, volt olyan is, hogy a cseresznye vagy meggy fa leveleit szórtam be. De a faleveleket úgy is meg etetem velük, hogy össze gereblyézem a fák alól és nekik adom amit nem esznek meg, az megy a komposztba.
Amit kezdőként használtam téli etetésre az a kukorica szár, persze a régi őregektől halottam, hogy az mennyire jó és, hogy szedjek össze amennyit csak tudok, persze hordtam én kocsi számra, de nem volt jó. Mindig letaposták, a kecskék is meg lovak is, és persze nehéz volt össze szedni és kihordani, ma már nem etetek velük istállóban csak kint az udvarukon onnan könnyebb felszedni.
De én mindig szerettem az állataimnak egy kis csemegével kedveskedni, ezért szoktam a takarmány és cukorrépát vetni a kertbe, vagy más egyebeket, mint a salátát sűrűn, vagy céklát mangoldot, tököt, cukkinit. A kukoricát mint takarmányt, hogy majd leszedem a csévéket és azt etetem már nem vetek mert a poloskák úgy is elintézik, tönkre teszik.
Kukoricát úgy fogom velük etetni mint ahogy egy gazdánál láttam, sűrűn vetik és kaszálják az állatoknak.
A széna mennyisége adott ha egy állat 2kg-ot eszik egy nap akkor 300 napra 6q kell, és nekem most négy állatom van, de én négy anyát szeretnék egy bakkal, plusz a bak társa, vagyis az idei telet hat állattal kezdem majd.
Saját tapasztalataim élményeim, kertben, istállóban, konyhában és kamrában. Megosztom, veletek, mik történnek velem az én kis, birodalmamban, a kertben zöldségek gyümölcsök közt, mik történnek velem az istállóban a jószágaim közt. És azt is meg osztom az olvasókkal, hogy milyen finomságokat készítek ezekből. És minden mást, ami még megtörténhet.
2020. január 5., vasárnap
Kecsketenyésztés! Szénatároló, avagy kecskék a tetőn.
Mivel nekem nincs kaszáló területem, sem szántóm, ezért minden szükséges takarmányt úgy kell megvennem, a bálákat is beleértve. Sikerült is az egyik gazdától széna és szalma bálákat vennem, amikor ide hozta őket említette is, hogy a szénák milyen illatosak, és tényleg az volt, és szép színe is volt mindegyiknek. A kecskék is elégedettek voltak a bálák minőségével, mert elég hamar kikezdték őket, és arra is rájöttek, hogy milyen jót lehet játszani a bálákkal. Addig nem is volt, baj amíg csak a bálák tetején ugráltak, de amikor már arra is rájöttek, hogy onnan a tetőre is felmehetnek, tudtam ide kevés lesz az elkerítés.
Korábban amikor hoztam birkákat hogy, lelegeljék a gazt és a meggy fa sarjhajtásokat az ő báláikat,
is körbe kerítettem, de ők ezt nem ugrálták át.
Szóval elkezdtem egy széna tároló tervezését és építését, azokból a meg maradt anyagokból amik a háztető cseréjéből meg maradtak.
Részt vettem már néhány tető javításában és léc cserép cseréjében, de csak mint segéd, de ettől még nem vagyok ügyes ács.
Menet közben történt egy kis baleset is, sajnos beléptem kettő gerenda közé és olyan rosszul estem, hogy meg húzódott az egyik térdem és néhány napig az ágyban kellett maradnom, de végül még is elkészült. Sajnos a hely szűke miatt minden méret kötött, itt nincs akkora hely mint az én házamnál, szinte sehol nem lehetett derékszöget vagy vízszintet találni, de ez nem zavart és szerintem elég jó épületet sikerült csinálnunk a lányommal.
Miután elkészültem derült ki, hogy jó volt a meg érzésem a nagy 180-as bálák nem férnek be. De ez nem volt igazán nagy gond, mert volt még ehhez elég helyem, úgy hogy, amint lehetőségem adódott neki láttam a bővítésnek.
A kis széna zsebet később szereltük fel ebben van mindig széna és amikor az udvaron tartózkodnak kedvük szerint eszegethetnek belőle.
( A szerszámok nem hevernek szana szétt az udvaron, a képeket természetesen menet közben készítettem.)
Addig amíg a tárolót építettem a bálákat arrébb kellett gurítanom az útból ezért a meggyfa mellé kerültek, a kecskék hamar felfedezték az ebben rejlő lehetőséget és hamarjában lekopasztották a fát.
Az épület tetejét és oldal falait kátrány tetőből készítettem, ezeket a házunk tetejéről szedtük le, tudom nem túl környezet barát de mit csinálhattam volna vele, ez meg maradt cserekor. Elvitetni egy vagyon lenne, kidobni meg nem fogjuk.
És persze ez az anyag egyáltalán nem is szép.
Korábban amikor hoztam birkákat hogy, lelegeljék a gazt és a meggy fa sarjhajtásokat az ő báláikat,
is körbe kerítettem, de ők ezt nem ugrálták át.
Szóval elkezdtem egy széna tároló tervezését és építését, azokból a meg maradt anyagokból amik a háztető cseréjéből meg maradtak.
Részt vettem már néhány tető javításában és léc cserép cseréjében, de csak mint segéd, de ettől még nem vagyok ügyes ács.
Miután elkészültem derült ki, hogy jó volt a meg érzésem a nagy 180-as bálák nem férnek be. De ez nem volt igazán nagy gond, mert volt még ehhez elég helyem, úgy hogy, amint lehetőségem adódott neki láttam a bővítésnek.
A kis széna zsebet később szereltük fel ebben van mindig széna és amikor az udvaron tartózkodnak kedvük szerint eszegethetnek belőle.
( A szerszámok nem hevernek szana szétt az udvaron, a képeket természetesen menet közben készítettem.)
Addig amíg a tárolót építettem a bálákat arrébb kellett gurítanom az útból ezért a meggyfa mellé kerültek, a kecskék hamar felfedezték az ebben rejlő lehetőséget és hamarjában lekopasztották a fát.
Az épület tetejét és oldal falait kátrány tetőből készítettem, ezeket a házunk tetejéről szedtük le, tudom nem túl környezet barát de mit csinálhattam volna vele, ez meg maradt cserekor. Elvitetni egy vagyon lenne, kidobni meg nem fogjuk.
És persze ez az anyag egyáltalán nem is szép.
Kecsketenyésztés! Elhelyezés, tartás!
Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy amikor meg vette a párom ezt a házat, volt itt egy nagyon jó istálló, amiben könnyen meg oldható az állatok elhelyezése. Nagyon jó istálló ez, régen öt egyenlő méretű boxra volt osztva de az egyik elválasztót kivették, de nekem ez pont jó így. Az elképzelésem az, hogy a három nagy méretű boxot le tudom rekeszteni két részre elléskor. Ez azt jelenti, hogy hat anyát tudok, majd tartani kényelmesen, a két egybe nyitott boxot pedig, meg hagyom a tyúkoknak, de később ők kapnak egy másik épületet.
Régebben már tartottam kecskéket, nagyon szerettem velük lenni foglalatoskodni, sőt ha tehettem kényeztettem is őket minden félével, később erre kitérek. De ezt abba hagytam mikor megváltam a lovamtól (már nem volt mivel össze hordanom a takarmányokat), de később volt még egy egy kecském, mert valaki olcsón megvált a kecskéjétől. Most három anya és egy bak van jelenleg ebben az istállóban.
Régi elképzelés, vagy hozzá állás az, hogy a kecske igénytelen, bárhol tartható és bármivel etethető, és ezért könnyű tartani. Sokan vesznek kis kecskegidát, mert olyan aranyos, de egyszer ők is felnőnek, és ahogy nőnek úgy a gondok is velük nőnek. Régen úgy mondták, hogy a szegény ember tehene, ez azért volt mert, tényleg a legszegényebbek tartották, mivel a tehenekhez képest olcsóbb és jóval egyszerűbb volt tartani. A kecskéket azzal etették amivel tudták, árokparton legeltették, megetették velük a kerti hulladékot, kevesebbet kellet nekik adni mint egy tehénnek, és cserébe adott egy kis tejet. De a szakemberek illetve a szakirodalmak is azt mondják, hogy a kecskék takarmányozása nem is olyan egyszerű, főleg ha tejtermelésre akarjuk őket tartani. Most is sokan gondolják úgy, hogy vesznek egy két gidát, és úgy vannak vele, hogy majd elszaladgál az udvaron, és eszik ezt azt, lelegeli a füvet amit aztán nem kell nyírni. Én sajnos nem igazán tudom őket legeltetni, egy elég forgalmas utcában lakunk, pedig van a faluban elég sok olyan hely ahol legelhetnének, de csak őrizetlenül, kikötve. Csak a zárt udvari elhelyezés jöhet szóba, és hogy, valahonnan majd kaszált zöldet hordok nekik, illetve a széna bálák.
Régebben már tartottam kecskéket, nagyon szerettem velük lenni foglalatoskodni, sőt ha tehettem kényeztettem is őket minden félével, később erre kitérek. De ezt abba hagytam mikor megváltam a lovamtól (már nem volt mivel össze hordanom a takarmányokat), de később volt még egy egy kecském, mert valaki olcsón megvált a kecskéjétől. Most három anya és egy bak van jelenleg ebben az istállóban.
Régi elképzelés, vagy hozzá állás az, hogy a kecske igénytelen, bárhol tartható és bármivel etethető, és ezért könnyű tartani. Sokan vesznek kis kecskegidát, mert olyan aranyos, de egyszer ők is felnőnek, és ahogy nőnek úgy a gondok is velük nőnek. Régen úgy mondták, hogy a szegény ember tehene, ez azért volt mert, tényleg a legszegényebbek tartották, mivel a tehenekhez képest olcsóbb és jóval egyszerűbb volt tartani. A kecskéket azzal etették amivel tudták, árokparton legeltették, megetették velük a kerti hulladékot, kevesebbet kellet nekik adni mint egy tehénnek, és cserébe adott egy kis tejet. De a szakemberek illetve a szakirodalmak is azt mondják, hogy a kecskék takarmányozása nem is olyan egyszerű, főleg ha tejtermelésre akarjuk őket tartani. Most is sokan gondolják úgy, hogy vesznek egy két gidát, és úgy vannak vele, hogy majd elszaladgál az udvaron, és eszik ezt azt, lelegeli a füvet amit aztán nem kell nyírni. Én sajnos nem igazán tudom őket legeltetni, egy elég forgalmas utcában lakunk, pedig van a faluban elég sok olyan hely ahol legelhetnének, de csak őrizetlenül, kikötve. Csak a zárt udvari elhelyezés jöhet szóba, és hogy, valahonnan majd kaszált zöldet hordok nekik, illetve a széna bálák.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Nyúl tenyésztés! Kezdet.
Valamikor a napokban elcseréltem egy bika vályúmat az egyik haverommal egy nyúlólra, mert szerettem volna tartani néhány nyulat. Hoztam is ...
-
A meg szokott növényeken kívül, szoktam még valamit palántának nevelni, és ez nem más, mint a hagyma. Igazából ez nekem véletlen jött, de k...
-
A paradicsomjaimmal mindig az a gondom, hogy állandóan gondban vagyok a ki karózásukkal. Nincsenek normális karóim, mindig minden féle boto...