Az én Zichysi tanyám!: július 2016

Sokan olvassátok a cikkeimet, ez látszik a számlálón is illetve, ezt abból is tudom, hogy kapok mindig valakitől valamilyen kérdést a cikkeimmel kapcsolatban. Régebben már említettem sose akartam írással foglalkozni csak magam kedvéért és még néhány ismerősöm unszolására kezdtem bele. Mint már említettem kaptam elég sok kérdést ezzel a szalmatakarással kapcsolatban, lehetőségeim szerint válaszoltam is ezekre. Ezek után jutott eszembe, hogy mint minden oldalon itt is csinálok egy GY.I.K. rovatot.

Nem tudom időrendbe tenni a kérdéseket, és nem igazán fog egy párbeszédre hasonlítani, illetve meg próbálom csoportba szedni a hasonló kérdéseket, de persze lesz, ami ki marad véletlen.

- Miért kezdte el ezt a szalmatakarást, mi volt az ok, ami miatt úgy döntött inkább így fogja csinálni? Miért kezdted el a kertedet szalmával takarni? Honnan az ötlet, Hol láttál ilyen meg oldást? Ezt a takarásos módszert komolyan gondoltad vagy csak egy próbálkozás, milyennek a tapasztalataid? – Igazából az alap ötlet abból jött, hogy egyszer, amikor kertet kigazoltam a gazból kupacokat csináltam, később mikor elvittem őket láttam milyen az alja. szép porhanyós és nedves, míg körülötte minden száraz. Az interneten kezdtem el keresgél a talajtakarásról információkat és a youtubon találtam olyanokat, amik segítettek, igazából féltem, hogy valami hülyeségbe akarok kezdeni. Igazából csak kicsiben akartam ki próbálni, de aztán bele merültem látva az eredményeket, az első szárazabb idő után látni a különbséget mindenhol száraz a talaj, míg a szalma alatt nedves.

- Mennyire hatásos így, van valamilyen különbség, ez és a hagyományos kertészkedés közt? – én szerintem ez nagyon hatásos meg oldás, a különbség akkor látszik, amikor már rég nem esett az eső, a parcellák körül száraz a talaj, vagy mint nem rég panaszolta valaki, hogy olyan száraz a talaj hogy ki reped. nálam is volt a kukoricák közt repedés a talajon, de a szalma alatt még mindig nedves. A szabadon levő paprikáknak lógott a levele, a cukkiniké sárgult és a fele a földön feküdt azok, akik takarva voltak úgy néztek ki mintha öntözve lennének.

- Használok e trágyát? A szalma takarás tetejére teszek e trágyát? Ettől még lehet e trágyázni? –Igen fogok trágyázni, de a rendes szalmás istállótrágyát a földre teszem és arra a szalmát. de a barátom földje melletti kazalnál valaki kirakott rengeteg nyúl trágyát, és van tonna számra forgácsos csirke alom régi komposztálódott, ezt vékonyan fogom a tetejére tenni, de ez csak egy ötlet. a csirke alom a nitrogén miatt kell.

- Az egész kertedet szalmával fogod takarni? Nem fújja el a szél azt a sok szalmát? – nem tehetem, pedig lenne hozzá elég szalma és trágya is. De helyet kell hagynom hogyha, kell, akkor traktor vagy ló be tudjon jönni a kertbe és persze tudjon fordulni is. Most volt egy nagy vihar, amit mindenki meg élt a napokban, nos, az volt az első hogy meg nézzem, mi van az üres parcellákkal, de meg voltak, valahol halottam vagy olvastam, hogy a szél nem tudja elfújni. De ha még is elfújná, akkor a szomszéd kertje lesz szalmatakarásban.

- Nem penészesedik be a szalma alsó része? – ettől én is tartottam az elején, ezért hagytam ki a tövek mellett egy kis helyet. De igazából a szalmát sehol nem láttam, hogy penészesedne.

- Mi a tapasztalatod mennyire gazosodik? Gyomosodással kapcsolatban kérdezném, mennyire munkaigényes egy ilyen parcella, ezt mennyire kell gazolni?- Természetesen ez is gazosodik, de nem úgy, mint a sima talaj mellette, pl. szélein a parcellák jobban gazosodnak, mint maguk a parcellák. Nyilván vannak magok, amik vagy a szél miatt vagy a madarak révén belekerülnek. Maga a szalma parcella nem igazán munkaigényes, ha valahol felbukkan egy gaz az nagyon könnyedén ki húzható szinte nem is kapaszkodik semmibe. inkább csak a széleit kell kapálni, de ez sem nagy munka hamar megvan.

- Mi mindent lehet ebbe vetni, ültetni? Eddig, ha jól láttam csak paprika és paradicsom van benne, más növényeket is próbáltál?- van cukkinim is szalmában, igaz ő egy kis kocka szalmában van benne, de már a gyökerei át nőtték a bálát. Egy videóban mindent ilyen helyre vetnek, én még nem próbáltam, de vannak el képzeléseim. Ha a szalma tavaszra meg roskad, vasvillával csinálok bele csíkokat, hosszú réseket, és ide szórom a magokat. majd ezt is posztolom meg írom.

- Csak szalmát használsz erre a célra? Miért a szalmát választottad más nem volt kéznél, vagy csak ez használható? Szerinted a sertés trágya is jó lehet erre? –Az első parcellám tényleg azért lett szalma, mert ez volt kéznél, illetve a szomszédból kellet át hozni. Nem csak szalmát használok, a ki kapált feltépett gazt is használom egy másik helyen takarásra, és azok, amiket a parcellákból húzok, ki visszadobom a szalma tetejére. A fűnyíró dobból is ide kerül a fű, és az összegereblyézett levelek is ide jönnek majd. Az ökológiai intézet videójában csak ló trágyát használnak erre a célra, a tiszta sertéstrágyát én vékonyabban teríteném és már nyáron illetve ősszel, hogy tavaszig meg érjen. Azt mondják mások, hogy erre a célra a legjobb a növényevőké, mert az leginkább aprított növényi részekből áll. De szerintem a sertésé is jó csak elég korán ki kell helyezni, hogy, legyen ideje beérni és a rovarok is át tudják dolgozni, és valamivel vékonyabban teríteném.

Egy kis monológ a végére: A talajtakarásos módszer nekem csak egy kis próbálkozásként indult, de hamar beleszerettem, gondolom azért is, mert minden sikerült nem csalódtam semmiben. És tényleg jelentősen meg könnyíti a munkáimat, a nagyobbik paradicsommal szemben van a sárgarépa azzal, sokkal több munkám van, többször kell kapálni és gyomlálni, rengeteg benne a gaz. Van, egy nagy kert ránézel, és azt gondolod lesz itt bőven mit kapálni, gyomlálni, és minden évben mindennek a helyét újra ki jelölni. itt nem semmi ilyesmi, most ki jelölöm és elkészítem a parcellákat és kész, csak az elbomlott anyagot kell pótolni. Amikor kapálok vagy kihúzok egy két gazt, azt felteszem a takarás tetejére, a kapálás igazából a parcellák közti utakra korlátozódott, ami egy nagykert esetében is jelentősen kis időt vesz igénybe. A sorok közti kapálást gaz húzkodást el lehet felejteni, a parcellákon meg jelenő gyomokat még egy egész kert esetében is percekben lehet számolni. Nekem összehasonlításként ott a paradicsom és a répa egy mással szemben a répában rengetet, kell, gyomlálni a paradicsomnál meg néha ki húzok egy két szál gazt. Amikor felszedek valamit, mint a borsó annak a szárát is ide teszem, a kifejtett hüvelyeket is a takarásra teszem. Minden növény, ami nem beteg itt végzi, én úgy mondom lényegében helyben komposztálok. A tárágyát két féle képen használom, fel az istállótrágyát a parcellák aljára teszem. A másik, ami szerintem megint döntő tényező az öntözés, a szalmatakarásnál csak egy kis ideig öntöztem aztán már nem, két paprika parcellám van össze hasonlításként, az egyik természetesen szalmában van a másik nem. A szalma takarásos szépen jövögetett a levelei szépen állnak a sima talajon levőknek lógott a levele, hiába van, meg öntözve a nagy meleg miatt hamar elpárolog a víz. Az öntözésnél azt is meg lehet figyelni a talaj tömörödöttsége miatt, ha mondjuk, oda öntesz, 5 liter vizet az szétfolyik, a szalma alatt a talaj porhanyós azonnal elissza a vizet. Senkit nem akarok arra ösztönözni, hogy ezt utánam csinálja, a saját élményeimen kívül semmivel nem tudom alátámasztani az eredményeket. Azt viszont tudom tanácsolni, hogy ha ki, akarja, valaki ezt próbálni kicsiben tegye, vegyen néhány kis-kocka bálát, kétféle képen próbálhatja meg. Az egyik hogy a kis bálákat leteszi valahova és ebbe elvet egy kis cukkinit és bele ültet néhány palántát. Itt inkább csak azt fogja látni, hogy a szalmának milyen a nedvesség meg kötő képessége és csak a bálák alatt láthatja, hogy milyen is lesz a talaj takarásban. A másik hogy a kis bálákat teríti le valahova ágyást ki alakítva belőlük, és melléje vagy vele szembe ki alakít egy kontroll ágyás, és összehasonlítja, melyikkel mennyi teendője van. Van még valami, amit szoktam tanácsolni a ki kapált feltépett gazt, felszedett növényeket gyűjtsék egy helyre és ennek az alját nézzék meg néha, a talaj itt is porhanyós és nedves lesz. A természet és a növények teszik a dolgukat nekünk csak ültetni és a termést össze szedni, közben egy kicsit gyomlálni, és ez tényleg nem sok időt vesz el.

www.youtube.com/watch?v=uHcJO88tX5E

www.youtube.com/watch?v=bIxaE47TGrk